Lenin úti Általános Iskola

1945-1994
1945 után nagy változás következett be a magyar oktatás történetében. Országosan átszervezték a korábbi I-IV. osztályos népiskolát, az I-III. osztályos gimnáziumi illetve I-IV. osztályos polgári iskolát. Kialakult a kötelező nyolc osztályos általános iskola.
 

Az új oktató-nevelő munka „alapvető követelménye lett, hogy az új politikai rendszer, a kommunizmus megbízható építőit képezzék, materialista-ateista szellemben”. Ennek érdekében előírták, hogy nyújtson minden tanulónak egységes, korszerű alapműveltséget, egész oktató, nevelő munkájával céltudatosan fejlessze bennünk a kommunista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat. A fiatalok iskolán kívüli világnézeti nevelésére a Rákosi rendszer is igen nagy gondot fordított. A szovjet pionír mozgalom utánzásaként 1946. június 2-án megalakult az úttörő szervezet, amelynek csapatai 1947-től folyamatosan jelen vannak az ország általános iskoláiban.

Az egyházak befolyásának visszaszorítására (az iskolák zömét korábban évszázadokon át a különböző vallási felekezetek tartották fenn) 1948-ban megkezdték az iskolák államosítását. Bár egy ideig a tananyagban még szerepel a hit- és erkölcstan oktatása, az 1950-ben bevezetett új általános iskolai tantervi utasítás gondoskodott arról, hogy „az általános iskolában megszerzett ismeretek elmélyítse a marxista-leninista világnézetet, harcoljon a reakciós idealista szemlélet ellen.” Ekkor szüntetik meg a hittant, a választható idegen nyelvet és vezetik be a kötelező orosz nyelv oktatását az általános iskola felső tagozatában, illetve a középiskolákban. Izbégen egy ideig még folytatódott a hitoktatás. A falunak ekkor már van temploma. Az izbégi egyházközösségnek 1948-ban sikerült megvennie a szerb egyházközösség üressé vált templomát. A visszaemlékezések szerint az 1960-as évek elejéig az izbégi lelkész járt be az iskolába hittanórákat tanítani. Az iskola törzskönyvébe még évekig beírják a hittanórákra járók számát. Eszerint az 1958/1959-es tanévben a tanulók, mintegy ötven százaléka jár hittanra, 272 főből 147 tanuló. Ettől kezdve azonban egyre csökken a hittanra járók száma. Majd a hitükhöz ragaszkodók kiszorulnak a plébánia lakba. A lelkész ott tartja tovább az órákat. A törzskönyvbe ugyan még beírják a hittanosok számát, bár úgy tűnik, számuk teljesen megfogyatkozott. 1970-ben a bejegyzett hittanra járók száma már csak öt fő. Persze ez nem a valós helyzetet jelzi. Hittanra tovább is járnak az izbégi gyerekek, legfeljebb nem jelentik, és nem írják be őket a törzskönyvbe.

Nézzük most meg, hogy a jelentős politikai változás hogyan érintette az izbégi iskolát. Az új törvényt követve ebben az iskolában is kialakították a nyolc osztályos képzést. 1947-ig az anyakönyvek címlapján ez szerepel: Szentendre - Izbég Állami Elemi Népiskola, az 1948-as anyakönyvön már ez olvasható: Szentendre - Izbég Állami Általános Iskola. Miután benn a városban az ekkor alakult általános iskolák mind az utcájuk nevét vették fel – Leányiskola Bajcsy – Zsilinszky úti, a Fiúiskola Rákóczi úti Általános Iskola lett – így történt Izbégen is. Az egykori iskola utcája, a felső Izbégi, a mostani Szentlászlói út az ötvenes években az új szemlélet jegyében Lenin nevét vette fel. Ez lett az iskola neve is: Lenin úti Általános Iskola.