Izbégi Általános Iskola

1994-2002
A rendszerváltás után országszerte új iskolák kezdték meg működésüket, illetve sorra kapták vissza önállóságukat a régiek. Ez történt Izbégen is. Az 1994-ben Németh Gábor polgármester aláírásával megerősített alapító okirat már ezt az új helyzetet rögzíti. Az intézmény neve innentől: Izbégi Általános Iskola.
 

Évek óta a legnagyobb gond a zsúfoltság. Az egyre inkább Izbég felé terjeszkedő város új lakótelepei (Füzespark, Vasvári u.) és az itt építkező beköltöző családok jelentősen gyarapították az iskolába beiratkozó gyerekek számát. Sőt, újabban a belváros iskoláinak zsúfoltsága miatt a város más részeiről (Pismány, Pannónia-telep), és az iskola jó hírére a belvárosból is jöttek diákok. Szükség lett az iskola bővítésére. 1997 telén szerencsére megmozdult valami. A kedvező időjárás következtében a régi iskola alatt, a temető mellett megkezdhették az új épület alapjainak lerakását, majd 1998. július 15-én át is adhatták a Száva Pál és Szuromi Imre által tervezett új iskolai szárnyat. Az új épület két tanteremnek és négy csoportteremnek adott otthont. A felső iskola pincéjéből ide, az emeletre felköltözhetett a számítástechnikai és technikai tanterem. Végre földszintre költözött a mintegy száz személy ellátását végző konyha. Gondok perszer továbbra is maradtak. A 2000. decemberében a szülők és pedagógusok számára tartott fórumon a jelenlévők csak úgy sorolják azokat: "a tantermek zsúfoltak, az oktatási törvényben megjelölt 26-os létszám helyett itt általában 30-31 nebuló zsúfolódik össze.... két alsó tagozatos osztály gyermekei továbbra is a faházban tanulnak, ahol sem WC, sem tisztálkodásié lehetőség nincs, szünetben a felsősökhöz kénytelenek átjárni. Előreláthatólag sajnos, ezekre a faházakra még hosszú távon is szükség lesz, ezért legalább rendbe kellene hozni őket. A tornaterem ügye még ennyi év után sincs megoldva. Nagy Dezső testnevelő tanár így rögzíti a helyzetet: "Nemrég adták át az új betonpályát, amelyet olyan silányul építettek meg, hogy már az avatáskor tócsában állt rajta a a víz.... a fémburkolatú tornacsarnok fölött nagyfeszültségű vezeték húzódik, s a keletkező mágneses tér -egyelőre ismeretlen- hatásától is tartanak."

De igen nehéz a helyzet benn Szentendrén is. Az évek során ott is egyre nőtt a tanulólétszám. Az elhelyezkedés, az építészeti lehetőségek miatta városi fenntartású iskolák közül azonban a Templomdombi és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tovább már nem bővíthető, a Petzelt József Szakképző Szakiskola, illetve a Barcsay Jenő Általános Iskola pedig nem kapott pályázati támogatást. A bővítés tekintetében egyedül az izbégi iskola esetében történt előrelépés. A városi nehézségek ellenére az iskolát kiemelten kezelték. Egy kicsit talán nyomott a latban az is, hogy az iskola komolyan készült alapításának 100 éves évfordulójára. "A sikeres országos pályázat után nyert összeggel és városi támogatással 2001. augusztus 27-én elkezdődött az Izbégi Általános Iskola újabb bővítése. Az önkormányzat a közbeszerzési eljárás keretében a beérkezett javaslatok közül az Érdi Építőipari Rt-t bízta meg a kivitelezéssel." A régi szárnnyal összekötött új bővítést 2002. február 1-én adták át a pedagógusoknak és a diákoknak. Az ügy támogatói, az építők és segédkezők munkáját az iskola ünnepi műsorral köszönte meg. A prózai művekből, zenei produkciókból, táncokból összeállított látványos és színes műsorban az első osztályosoktól a nyolcadikosokig minden korosztály részt vett. A színpaddá átépített ebédlőben megjelent Miakich Gábor a város polgármestere, a képviselők, a szentendrei iskolák igazgatói, a támogatók, szülők és az örvendő diákok. A műsor után az igazgatónő a köszönet és elismerés jeléül többeknek is emlékplakettet nyújtott át. A rendezvényt állófogadás zárta. A különböző termekben felállított asztalokra a szülők varázsoltak ízletes, különleges, gazdag tálakat. A megjelentek és az ünneplők késő estig együtt maradtak. A nagy öröm mellett persze továbbra is maradtak gondok. Az iskolában 18 tanulócsoport (osztály) működik. Ebből két évfolyamban (2. és 5. osztály) nemcsak párhuzamos, hanem három osztályban tanulnak a diákok. A tizennyolc osztály az új iskola felépítése után is négy különálló épületben működik. A legtávolabbi részben, az Anna utcai Kisbán-házban kialakított két tanteremben tanulnak az első osztályosok. Itt sikerült még egy zsibongót is kialakítani számukra. Szerencsére a házhoz egy szép nagy kert is tartozik. Jó átmenet ez a kicsiknek az iskolába szokáshoz. Az 1923-ban épült, úgynevezett felső iskola hat tantermében a 2-3. osztályosok tanulnak. Itt a pedagógusok számára is kialakíthattak egy kis termet, igaz mára ezt is át kellett engedni egy kisebb tanulócsoportnak. Az 1965-ben átadott és eddig a felsősöknek otthont adó Mária utcai épület életében állt be a legnagyobb változás az új iskola építésével. Korábban valamennyi felső tagozat (5-8. o.) itt kapott helyet. 2002-től itt csak a három 5. osztály maradt, valamint itt kapott helyet a két 4. osztály és a könyvtár. Itt maradt még az iskolatitkár, az igazgatói és a gazdasági iroda. Az új szárnnyal most kibővült legújabb iskolarész lett a legtágasabb. Ott most hat új terem nyílt, melyben a párhuzamos 6-7-8. osztályosok kaptak helyet. Sőt annyi év zsúfoltsága után sikerült itt végre két színvonalas szaktantermet is kialakítani. Ezek a Művészeti és a Természettudományi terem. És végre megoldható lett, hogy ezen túl zavartalanul működhessen az étterem. Korábban rajtuk keresztül ment fel óráira négy osztály. A bővítéssel - úgy tűnhetne - végre lebonthatják az udvarban az 1960-as években felállított, mára megkopott faházakat. A valóság azonban nem ez. Bizony azokra továbbra is szükség van. Igaz most végre már nem osztályokat kell ott elhelyezni. Csupán kisebb nyelvi csoportok, illetve zeneiskolai foglalkozások kerültek oda. A kívülálló azt gondolná, 2002-re végleg megoldódott az iskola helyzete. Ez persze nem így van. A tanárok továbbra is vándorolni kényszerülnek. Bizonyos módosítással a pályázati pénzből sikerült egy új tanári szobát kialakítani az új részben. Azonban innen vissza kell járniuk órát tartani az elhagyott ötödikesekhez. A legfájóbb gondot mégis az egykor annyi lelkesedéssel, áldozatvállalással és társadalmi összefogással felépített hangulatos Parktábor pusztulása okozza. 1992-ben a tábort az önkormányzat ugyan visszaadta az iskolának, de jogi értelemben még 1996-ban sem tisztázódott a helyzete. A fenntartás költségeire az iskola nem kapott pénzt a költségvetésébe. S miután évek óta gondos gazda nélkül állt, az őrizetlen, gondozatlan, elhanyagolt park egyre pusztult. A táborba "illetéktelen" látogatók jártak be. A "randalírozó fiatalok a rombolás puszta élvezetéért törik-zúzzák, ami még épen van". Miután az iskola a Parktábort továbbra is az intézmény szerves, integráns részének tekintette, szerette volna azt pedagógiai célokra használni. Folyamatos felújítással, fejlesztéssel, korszerűsítéssel szerette volna visszavarázsolni azt a hangulatot, amelyet ott több mint 30 évvel korábban a megalkotók megteremtettek. Így felújítva, a tábor lehetőséget adna a környezetvédelmi oktatásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. A Parktábor a diáktáborozás, az ifjúsági turizmus bázisa lehetne újra. Megint jöhetnének ide diákok az ország különböző részéről, sőt a nyitottá váló Európa különböző helyeiről is. Ezzel Szentendre is növelhetné hírnevét. Úgy tűnik az utóbbi időben a város támogatásával és vállalkozók bevonásával megoldódni látszik a helyzet. A nehézségek mellett azért az oktatás, a nevelő munka zavartalanul folyt tovább. Változatos pedagógiai programjuk bemutatására - az iskola történetében először - Izbégi iskola címmel kis füzetet jelentetnek meg. Az iskola 2001-ben az önkormányzathoz benyújtott képzési, oktatási programja a következő: Az Izbégi Általános Iskola struktúrájának felépítettsége a hagyományos iskolamodellt követi. 18 tanulócsoportos, 8 osztályos alapozó iskola. Bár szerkezetében hagyományos, tartalmában a mai kornak megfelelő tartalmú, az igényeknek, elvárásoknak megfelelő. Oktatásunk integrált szemléletű. Keressük a tantárgyi integráció különböző megoldásait. Felépített iskolai tantervünkben természetesen figyelembe vesszük az intézmények közötti átjárhatóságot, a Kerettanterv követelményeihez igazodva, de mindezt ökológiai, területi, személyi adottságainkhoz formálva.