Költészet napja

Példértékű volt a  Költészet napja megünneplése az 1.c-ben. Ugyanis a tanítók megkérték a szülőket, hogy emlékezzünk meg a Költészet napjáról oly módon, hogy a nap folyamán lepjen meg bennünket bármelyik éppen ráérő verset szerető szülő, toppanjon be közénk ezen a napon bármikor, egy villám-versmondásra.

 

Megható volt, ahogy a gyerekek fogadták izguló szüleik verselését, dagadtak a büszkeségtől, fülig ért a szájuk, olvadoztak a szeretett családtag láttán, melynek a vége mindig egy ölelés volt! Könnyet csalt a szemünkbe, mikor az egyik kisfiú nagypapája érkezett kis papírkájával, s szavalta el a kiválasztott verset, ezernyi jósággal-szeretettel a hangjában!

 

Csodás volt számunkra ez az élmény, s még a délutáni játékot, hintát mászókát is első hívószóra otthagyták egy újabb vers meghallgatására!!!

 

Volt 3 szabadtéri előadásunk is, melyeket madárdalos aláfestéssel hallgattak gyermekeink a farönkjeinken, s mindig mosolygós taps volt a szavalók jutalma. Az egyik Apuka kezében két könyvet is láttak, és boldogan mondták, hogy azt a másik verset  is mondja el!!!

 

Nagyon élvezték, még délutánra sem unták meg!!!

 

Úgy éreztük, hogy nekünk is meg kell lepnünk másokat verseléssel, ezért az ebédlőben egy kis rézcsengő jelére Zoli -a mi továbbjutott versmondó fiúnk- azt kiáltotta: "-Költészet napja van ma!". Erre felállt az ebédlőasztaltól az egész osztály, és elmondtuk egyszerre Tamkó Sirató Károly: Törpetánc c. versét. Csodálkozó szemek és nagy taps volt a jutalmunk.

 

Összesen 10 szülő, 1 pedagógus és 1 óvodás örvendeztetett meg minket versekkel, verses mesékkel!!

 

Hálásan köszönjük mindannyiójuknak! Felejthetetlenné tették nekünk ezt a napot!!!

 
 
 
A képek mindent elárulnak: